Több mint 4000 kezelés eredményei
alapján, mi nem beszélünk mellé!

4foryou 4foryou

Bőröd a szervezeted elsődleges védőbástyája

2012.06.01 12:42Vissza

Tudtad, hogy bőrünk a legnagyobb felületű szervünk és ezzel együtt a szervezet elsődleges védelmi vonala is, mely védelmet nyújt a külvilágtól? Éppen ezért fontos odafigyelni rá és óvni.

Egy felnőtt ember bőrének felülete átlagosan 1,5 m², míg súlya a testsúly 8-10%-a. Felszíne, szerkezete, valamint az egyes rétegeinek vastagsága testtájanként változó. A bőr szerkezeti felépítését tekintve három fő rétegre osztható. Az egyes rétegeket az őket felépítő szövetek alapján különítjük el. Első fő rétege a hámréteg, latin nevén epiderma, melyet több rétegű elszarusodó laphám alkot. Az irha réteget latin nevén cutist, laza rostos kötőszövet építi fel, mely rostokból, sejtes állományból és kocsonyás alapállományból épül fel. A bőraljában, latin néven subcutisban a lazarostos kötőszövet rostjai vastag kötegeket alkotnak, a kötegek közti hézagokban pedig megjelennek a zsírsejtek.

Bőrünk nem csak elhatárolja szervezetünket a külvilágtól, hanem védi is a különböző mechanikai-, vegyi-, fényhatásoktól a kórokozóktól és az időjárás viszontagságaitól, emellett a szervrendszerekkel való szoros kapcsolata miatt részt vesz a kiválasztásban, a légzésben, az idegi tevékenységben, a felszívásban és a hőszabályozásban. A disszimiláció, azaz a lebontó folyamatok során keletkezett bomlástermékek a kiválasztó szerveken pl.: vesék, máj stb. és a verejtékmirigyek segítségével távoznak a szervezetből. Ha a vesék működése csökken vagy megszűnik, akkor a verejtékmirigyek kiválasztó tevékenysége jelentősen megnövekszik, ilyenkor a verejték mennyisége és összetétele is megváltozik. A fokozott verejtékezés megvédi a szervezetet az önmérgezéstől, hiszen így megnövekszik a salakanyagok kiválasztása is. Testünk hőszabályozó tevékenysége a bőr vérereinek és verejtékmirigyeinek segítségével játszódik le.

Hideg hatására a bőr vérerei összehúzódnak, míg meleg hatására kitágulnak. Másrészt nem minden ér vesz részt egyidejűleg a keringésben, vannak érszakaszok melyekben, csak nagy melegben vagy fokozott fizikai terhelés esetén folyik vér. A külső hőmérséklettől függően változik az erek felülete és a keringésben résztvevő érszakaszok mennyisége. Nagy melegben nem csupán a verejtékmirigyek működése fokozódik, de a hám láthatatlan vízleadása is növekszik. Szervezetünk a számára szükséges oxigént a szöveti illetve a bőrlégzés segítségével fedezi.

A bőrlégzés szerepe szinte elhanyagolható, ugyanakkor, ha huzamosabb ideig tartózkodunk levegőtlen, füstös helyen, akkor bőrünk hamar sápadttá és fakóvá válik. Bőrünk idegi tevékenységében részt vesznek annak érző- és mozgató rostjai. Segítségükkel érzékeljük a külvilág ingereit. A bőr nyomással, tapintással és hőingerekkel szembeni érzékenysége területenként igen változó lehet. Bőrünkre kerülő anyagok nagy része képtelen akadálytalanul bejutni a mélyebb rétegekbe. Csupán a gázok és gőzök felszívódása megy végbe akadálytalanul.

Bőrünk a fenti funkcióinak segítségével véd minket a külső hatásoktól, ingerektől. Igyekezzünk meghálálni ezt neki nap, mint nap.

J. A.